Yukiko 4.Fejezet~

Az adrenalin égette végig az ereimet ahogy egyre nagyobb gyorsasággal közeledtem a crosspályára. Imádom hogy ez a hely nincs elkerítve és bármerről be lehet csattanni a dűnék közé. JungSoo éppen vette le a sisakot és az egyik haverjával beszélgetett, mikor elrepültem mellettük. A buckán ugratva a gödör legalján faroltam be.

-Héé!-kiabált rám JungSoo és felháborodva emelgette a karját. Nem törődve vele újra csíkokat húztam a földbe és megindultam a legnagyobb dűne felé. Tövig húzva a gázt repesztettem és különféle trükköket megengedve magamnak szaltóztam a porban. Most éreztem hogy igazán élek! A szívem lüktetése, a motor zaja és a por íze! Ez az ami engem igazán életben tart! Miután kitrükköztem magam felugrattam Leeteukék mellé, mivel ott volt a hűtőtáska amiben az ásványvizek sorakoztak.-Elment az eszed??!!-jött háborogva Leeteuk- Ki a frász vagy te hogy ekkora vadbarom vagy?-lökte meg a vállamat.

-Ha még egyszer hozzám érsz, eltöröm a karod!-fenyegettem meg miközben lehúztam magamról a sisakomat.

-Yukiko?!-lepődött meg és lefagyott.

-Nem! Anyám!-forgattam meg a szemeimet és elvettem egy vizet, kupakot letekerve ittam egy nagy kortyot.

-De nem ez a felszerelésed volt!-hüledezett és még mindig ki volt akadva.

-Ja! Hát igen, nemrégiben kaptam.-néztem végig magamon és az új kék szerkómon. Az előző rózsaszín volt, mivel Soyun vette nekem azt a felszerelést és még nem tudta hogy rühellem a rózsaszínt.

-De azért még, nem kellett volna a szívbajt hozni rám!-kapálózott mint egy eszement idióta.

-Nem pánik!-csaptam mellkason.

-Kiakasztasz!-eresztett le mint egy lufi-Ja amúgy had mutassalak be Jongwoon barátomnak.-mutatott a haverjára.

-Ja, láttam már!-vontam vállat.

-Tényleg?-pislogott nagyokat Teuk.

-Ne legyél hülyébb mint szoktál.-forgattam meg a szemeimet-Egy osztályba járok vele és nem csípjük egymást.-hagytam ott és újra a fejemre húztam a sisakot.

-Hová mész?-értetlenkedett JungSoo és beállt elém.

-Haza! Hova mennék?-fordítottam oldalra a fejemet.

-Ne menj már!-lett könyörgő a hangja.

-Had menjen ha fél egy kis versengéstől!-legyintett rám Yesung és felvette a sisakját.

-Cimbi! Ezt nem kéne!-szól rá Teuk.

-Hagyd már! Ő csak egy lány!-vont vállat.

-Te akartad ecsém!-vontam vállat egy sóhajtás után.

-Yuki! Ne csináld!-toporzékolt Teuk.

-És még rám legyintenek hogy csak egy lány.-néztem végig rajta. Beindítottam a motort és felbőgettem. Körbefarolgattam háromszor majd mentem vissza a dűnék közé. Yesung utánam ugratott én pedig hülyébbnél, hülyébb figurákat mutattam be. NamWoo látná hogy milyen extrém és életveszélyes mozdulatokat csinálok, életem végéig eltiltana ettől. De nekem ez a mindenem! Pár óra ugratások után má tényleg kezdett későre járni, így elköszöntem Teuktől és hazavettem az irányt. Otthon beparkoltam a garázsba és bevágódtam NamWoo mellé.

-Mit nézünk?-vigyorogtam mert még mindig túltengett bennem az adrenalin.

-Focit.-sóhajtott.

-Ennyire vacak?-vontam fel a szemöldökömet.

-Hát nem játszanak a legjobban.-nyújtotta felém a tál pop-cornt.

-Ha öt percen belül nem rúgnak egy gólt, soha többet nem nézek focit.-markoltam bele a tálba. S lássunk csodát nem is egy gólt rúgtunk!-Mától a nevem TeleJóska!-álltam fel a kanapéról mint egy hős. Felvágtattam mint egy ló az emeletre és Shigeko pislogott rám nagy pillákkal.-Szia!-hőköltem hátra és majdnem nekimentem a falnak.

-Milyen napod volt?-pattogott előttem mint egy kis nyuszi.

-Hát a suli unalmas, a crosspályán pedig a szokásos mámor.-tettem úgy mint aki menten összeesik.

-De jó lehet!-csillogtak a szemei.

-Holnap keresünk neked valami másik extrém sportot. Mert így tavasszal te kikészülsz.-forgattam meg a pilláimat.

-Oké!-pattogott tovább és bement a szobájába. Kuncogva vonultam be a szobámba és hanyatt terültem ki. Valahogy egy óra múlva aludtam el sikeresen és másnap reggelig fel sem ébredtem.